„Mintha egy öreg nagymamával élnék együtt… őszintén.” 55 éves vagyok… és sehogy sem tudok megismerkedni egy fiatal lánnyal… Öreggel pedig egyáltalán nem akarok együtt élni, elegem van! SEGÍTSENEK NEKEM… Ma este írok ide, mert úgy érzem, teljes kétségbeesésben vagyok. Nem tudom, kihez fordulhatnék segítségért.

Azért írok ide, mert úgy érzem, teljes kétségbeesésben vagyok.
Nem tudom, kihez fordulhatnék segítségért.

Szóval: 55 éves vagyok.
Nem sietek leírni magam öregemberként, úgy érzem, tele vagyok erővel és energiával.

A feleségemmel már pár éve elváltunk.
Rájöttem, hogy teljesen különböző emberek vagyunk, és semmi értelme tovább együtt élni.

Pedig a volt feleségem, Zsanna, majdnem tíz évvel fiatalabb volt nálam.
Mégis az volt az érzésem, mintha egy öreg nagymamával élnék együtt, őszintén szólva.

Olyan ostoba dolgok érdekelték –
a veteményes a telken,
a befőzés,
a palánták,
a hímzés
és a sorozatok nézése.

Ráadásul úgy öltözködött, mint egy apáca.
Szürke, unalmas pulóverek, fekete nadrágok,
sem frizura, sem smink.

Csak összefogta a haját copfba, és kész.

Így aztán megértettem, hogy egy ilyen nő mellett nem érzem magam boldognak.

Botrány és veszekedés nélkül váltunk el.
Igaz, néhány barát és rokon nem értett meg minket,
a gyerekek pedig egyáltalán megszakították velem a kapcsolatot.

De a probléma nem ez.

Egyszerűen nem tudok fiatal nőt találni!
A társkereső oldalakon csak mindenféle tyúkok és vén kancák írnak.

Vagy valami fotók a telkről, a kertből.

Egyáltalán nincs kedvem ilyen „háziasszonyokkal” beszélgetni.
Inkább járnának edzőterembe, hogy leadják a felesleges kilókat.
Mert vízilovakra emlékeztetnek.

A fiatal lányok viszont egyáltalán nem figyelnek rám,
nem válaszolnak a leveleimre.

Pedig pontosan ilyen nőt szeretnék –
fiatalat, szépet, tökéletes alakkal és külsővel.

Az ilyen nők mellett én magam is fiatal férfinak érzem magam,
tele erővel és energiával.
Velük érdekes időt tölteni,
és még ajándékokat is jólesik adni.

Azt szeretném, ha hazajönnék,
és egy szép nőt látnék,
nem pedig egy öregasszonyt köntösben,
aki sült fasírt szagát árasztja.

Nevessen, vidám történeteket meséljen,
és együtt járjunk valahova pihenni.

Mert a volt feleségemtől már eleget hallgattam
a visszerekről,
a befőzési receptekről,
meg arról, hogy mennyire kikészíti a szomszédasszony.

Csakhogy az ilyen lányok nem veszik komolyan az érzéseimet.
Legfeljebb egyszer találkozunk az első randin egy kávézóban,
és ennyi.

Megvendégelem őket drága borral és falatokkal,
másnap pedig már sms-t írnak:
„nálunk ebből nem lesz semmi”.

Hogyan tudnám egyáltalán felkelteni az ilyen lányok figyelmét?
Lehet, hogy 55 éves vagyok,
de ez nem jelenti azt, hogy el kellene temetnem magam,
vagy egy öreg nénit kellene keresnem.

25 évesekkel akarok járni.
Ők sokkal szebbek, mint az idősebb nők!

A teljes vagy részleges másolás szigorúan tilos!

💬 Barátaink, ha szívesen olvasnátok még több történetet tőlünk,
írjátok meg kommentben,
és ne feledkezzetek meg a lájkokról sem.
Ez inspirál minket arra, hogy tovább írjunk!