Munka után hazatértem, de a férjem nem volt otthon. Hirtelen megcsörrent a telefon. Ő volt az.
– Valószínűleg észrevetted, hogy az utóbbi napokban későn jövök haza. Az igazság az, hogy van valakim. Kérlek, ne csinálj jelenetet.
A férjem valószínűleg azt várta, hogy sírni és kiabálni fogok, de teljesen másképp reagáltam. A válaszomtól feldühödött, letette a telefont, én pedig folytattam a vacsora készítését.
A férjem felhívott, és közölte, hogy elhagy egy másik nő miatt – ilyen reakcióra tőlem biztosan nem számított.
Este hét körül értem haza. Általában ilyenkor már otthon szokott lenni, de most üres volt a lakás.
A gyerekek az anyósomnál voltak, így úgy döntöttem, nem kell sietnem. Főzök magamnak valamit, pihenek, és korán lefekszem. A férjem valószínűleg éjfél körül jön haza, ahogy az utóbbi hónapokban lenni szokott. Őszintén szólva, már rég nem érdekel, mivel tölti az idejét.
De ekkor megszólalt a telefon. A kijelzőn az ő neve jelent meg. Felvettem, és azonnal belekezdett:
– Valószínűleg észrevetted, hogy az utóbbi napokban későn jövök haza. Az igazság az, hogy van valakim. Kérlek, ne csinálj jelenetet.
A férjem felhívott, és közölte, hogy elhagy egy másik nő miatt – ilyen reakcióra tőlem biztosan nem számított.
Felvontam a szemöldököm, nem éreztem se haragot, se meglepetést.
– Őszintén, nem ezt vártam tőled. Tudod nagyon jól, hogy holnap fodrászhoz megyek, és te lettél volna a gyerekekkel. Ezt miért nem tudtad holnap mondani? – válaszoltam, alig leplezve az ingerültségemet.
A férjem hallgatott, láthatóan nem tudta, hogyan reagáljon. Zavarban volt, nem értette, miért nem kiabálok vagy zokogok.
– Figyelj, épp vacsorázni készülök. Nem tudod, hova tetted a majonézt?
A férjem felhívott, és közölte, hogy elhagy egy másik nő miatt – ilyen reakcióra tőlem biztosan nem számított.
– Még csak nem is kérdezed meg, hogy ki ő, miért megyek el? Nem aggódsz? Nem akarod, hogy visszajöjjek? Talán már nem is szeretsz?
Egy pillanatra elgondolkodtam, majd így válaszoltam:
– Teljesen mindegy, ki ő és miért mentél el. Ez a te problémád. Egyébként a majonézt is magaddal vitted a szeretődhöz?
Mintha nem akart volna hinni a fülének:
– Micsoda nő vagy te! A férjed elmegy, te meg a majonéz felől érdeklődsz? – mondta, én pedig úgy éreztem, itt az ideje befejezni a beszélgetést.
Nem fájt, nem bántam semmit. Egyedül a gyerekek és az otthon nyugtalanítottak. A férjem élheti az új életét – számomra már rég nem jelentett veszteséget, hogy elmegy.
