A nevem Mária, 53 éves vagyok, 32 éve vagyok a férjem felesége, és két lányunk van, akik már nem élnek velünk.
Az első tizenöt évben a kapcsolatunk nagyszerű volt, természetesen kisebb problémákkal, mint minden családban.
1995-ben elveszítettük a lakásunkat egy banki hitel miatt.
Két kisgyerekkel a szüleimhez kellett költöznünk.
Három évvel később a férjem Franciaországba ment, és hamarosan én is követtem őt, a lányokat a szüleimre bízva.
Mindketten dolgoztunk két évig, és sikerült házat vennünk.
Az általunk vásárolt ház messze volt a szüleimtől, ezért kénytelen voltam otthagyni a férjemet Franciaországban, és visszaköltözni a lányaimmal Romániába.
Ez idő alatt rendszeresen telefonáltunk, és néhány havonta találkoztunk.
Ebben az időszakban lépett be a férjem életébe egy másik nő, aki miatt teljesen elvesztette az önuralmát.
Még a lányainkkal is rosszul bánt, és nem akarta, hogy meglátogassuk.
Nekem és a kisebbik lányomnak (aki a mai napig nagyon szereti az édesapját) ez óriási sokk volt.
Mély depresszióba estem, abbahagytam az evést, az alvást, az életem rémálommá vált, amelyből nem tudtam felébredni.
Évek teltek el, találtam munkát, és fokozatosan kezdtem elfelejteni mindazt, amin keresztülmentem.
Egy nap a férjem elveszítette a munkáját és a pénzét, és megkérte a lányokat, hogy fogadjanak vissza minket.
Én visszafogadtam, megbocsátottam neki, de ő továbbra is megcsalt engem.
Minden alkalommal rájöttem, mert nem tudta titkolni a viszonyait.
Aztán néhány évig hűséges volt, amíg el nem ment Afrikába, ahol természetesen megismerkedett egy 24 éves lánnyal, aki fiatalabb volt, mint a saját lányai.
Jelenleg Franciaországban dolgozik, havonta egyszer jön haza, de van egy újabb szeretője, aki húsz évvel fiatalabb nála.
Bár tudomást szereztem erről, ő tagadja, hogy lenne kapcsolata.
Kérem, mondják meg, mit tegyek!
